Nem kis munka de megéri

Hozzávalók kb. 10 éhes embernek, kenyérrel, savanyúsággal, köret nélkül

1 kicsi konyhakész malac (kb. 8-12 kg)

só,bors,köménymag őrölve

zölden egy-egy nagy csokor bazsalikom,zellerzöld,kakukkfű,szurokfű(oregano),rozmaring,lestyán,petrezselyemzöld stb. ízlés szerint

1 fej fokhagyma (6-8 gerezd)

1 fej vöröshagyma

Erős paprika krém(opcionális)

1db nagy tv paprika

2db paradicsom

szikkadt kenyér 3 szelet

kb 2dl száraz fehér bor

sertés zsír

Kb 1 liter sör a malac alá

Elkészítés:

A tisztított malacot a hátára fektetem, lábait levágom,-(a csülök marad)-, és teljesen kicsontozom. Ha nem értünk hozzá, vagy nincs időnk, a hentesünk, némi felárral biztosan megcsinálja. A két karajt,a leeső húsokat a combból ,a tarjából, lapockából a kiszedett gerinc helyére, hosszában elhelyezzük, hegyes késsel sűrűn megszurkáljuk az egész belső felületet. Ez azért kell hogy a só jobban átjárja a húst. Ha ezzel megvagyunk intenzíven megsózzukk borsozzuk, egymásra hajtjuk a széleit és félre tesszük. Most elkészítjük a pasztát. A szikkadt kenyeret, héja nélkül felaprítjuk morzsává, legjobb a robotgép aprítója, majd szemleszínűre pirítjuk. A kockára vágott fokhagymát, vöröshagymát, paprikát, paradicsomot, zsíron, szintén lepirítjuk. Össze keverjük a kenyérrel, félretesszük. A zöldfűszereket együtt, apróra vágjuk , és hozzáadjuk a kenyeres keverékhez. Annyi bort öntünk hozzá hogy kenhető masszát kapjunk, és ezzel bekenjük a malac teljes belsejét.

Felgöngyöljük,betekerjük,alá felé hajtjuk, lényeg hogy csak a bőr látszódjon mindenhol. Ezután szép hernyó alakra kötözzük. Ha tehetjük, egy éjszaka a sütés előtt a hűtöben, csak fokozza az ízhatást. Mehet a tepsibe, itt a bőrét megkenjük zsírral.

Ha szeretjük tehetünk alá gyökérzöldségeket, félbevágott vöröshagymát, egész fej fokhagymát (istenien a krémesre sül a héjában, csak ki kell nyomni a húsra vagy kenyérre)

Beborítjuk alufóliával ami ne érjen a húshoz ( a szerencsésebbeknél ,van ,a tepsinek fedele) és a szétkotort parázs közé, a jól felfűtött kemencébe toljuk ( nekem ekkor kb 300 fokos volt).

Párolódik, sül, közben, óránként rá lehet nézni, mindig gondosan visszatakarva, meglocsolgatva a képződött lével. Ha kell pótoljuk. Természetesen vigyázzunk magunkra is, nehogy dehidratálódjunk.

A hús ellenőrzése, hegyes késsel, húsvillával beleszúrunk a bőrébe és ha még rózsaszín véres vizes lé folyik ki akkor nem jó, tovább sütjük. Hacsak nincsennek  francia ismerőseink ( nekik nyersen is oda lehet adni, mertúgy szeretik)

Amikor már úgy ítéljük meg hogy átsült, fólia nélkül ropogós pirosra pirítjuk a bőrét. Bár szerintem ekkora már úgyis olyan.

Pihentessük kb 40 percet majd szeletelhetjük mint a töltött hús, én a hullámos élű kenyérvágókést használom erre a célra.

Az első szeletnél érdemes odainvitálni mindenkit a közelbe, mert egy olyan illatbomba szabadul fel ami örök emlék lesz mindenkinek.

Aztán dőljünk hátra és élvezzük a dícsérő szavakat, egy pohárka bor kíséretében!

Kemencés Jó Étvágyat!